A Harmónia Jazzműhely (bejegyzett nevén: Harmónia Műhely Alapítvány) ma már funkcionálisan csak három ember: Kerekes György, Pallai Péter, Irk Réka. Kerekes Gyuri, főfoglalkozását tekintve, építész és várostervező, szociológiai képzettséggel, jóformán mindenre kiterjedő érdeklődéssel és kimeríthetetlen energiával. Egyébként Rómában idegenvezetőként is megélne, annyira áthatja egész lényét Itália kultúrája. A Harmónia Jazzműhely szempontjából legfontosabb tulajdonsága azonban, hogy  kamaszkorától kezdve a jazz megszállottja, olyannyira, hogy egyetemista korában különböző Balaton-parti bárokban jazz-zongoristaként egészítette ki szegényes  ösztöndíját. Az egyetemi évek után azonban jazzrajongása évtizedeken keresztül – megélhetési okokból - a muzsika passzív élvezetének szintjén kellett, hogy mozogjon. A két ember testvéri barátságba torkolló ismeretsége a 90-es évek második felére nyúlik vissza.

Fotó: Somogyvári Péter

Fotó: Sztraka Ferenc

 

Pallai Péter 18 éves korában, 1956-ban kényszerült elhagyni az országot. Negyven évig Angliában élt, ahol 1968-tól a BBC Világszolgálat munkatársaként dolgozott, hol a BBC Magyar Adása, hol pedig különböző angol nyelvű részlegek számára. Az aktuálpolitikai és dokumentum műsorok szerkesztése vagy vezetése mellett abban az isteni adományban volt része, hogy – habként a tortán – heti rendszerességgel készíthetett jazzműsorokat is 1968 és 1995 között. 1996-tól 1999-ig a BBC budapesti irodavezetője volt és akkor nem volt alkalma jazzel foglalkozni. Amint nyugdíjba ment, azonnal folytatta ezt a tevékenységét először a Fiksz és a Civil Rádió, 2003 óta pedig csakis a Civil Rádió frekvenciáján. A hallgatók nem csekély örömére sikerült Kerekes Gyurit is rábírnia a jazz műsorok készítsésére. Ezekből a műsorokból nőtt ki Gyuri páratlanul sikeres, két kötetre terjedő könyve, a Jazz Portrék. Közben, Pallai Péter „földrajzi” adottságainak hála, felkérték, hogy legyen a londoni Magyar Intézet Jazz Kurátora, kinek feladata a magyar jazz-zenészek angliai fellépéseinek lehetővé tétele.
Kerekes Gyuri és Pallai Péter elhatározta 1999-ben, hogy csapatot szervez és külön zenei rádiót alapít. Sikerült még öt őrültet találniuk, aki velük együtt hitt abban, hogy Magyarországon lehet non-profit alapon, tiszta kézzel és pártkötődés nélkül olyan rádióadót létesíteni, amelyik csak komolyzenét, jazzt, világzenét és népzenét sugároz. Tévedtek. Kétszer is. A soha létre nem jött rádiót hívták Harmónia Rádiónak.  De azért tovább rádióztak. Közben, talán 2002-ben, a budai Nyitott Műhelyben elkezdtek egy ismeretterjesztő jazztörténeti sorozatot. Csodák csodája: voltak érdeklődők. Ebből nőttek ki egyrészt a Ráday Könyvesbolt pincéjében, később a Dob utcai Szenes Pincében, majd az Állatorvosi Egyetemen, végül pedig a Liszt Ferenc téri Pesti Est kávézóban szervezett Jam Sessionök. Ezzel párhuzamosan kezdték szervezni a rendszeres pénteki jazz-koncerteket, a Jazz Péntekeket. Ezek a koncertek nem a saját zsebükre, hanem a saját és az odajáró jazzrajongók zsebéből szerveződtek úgy, hogy minden befolyt összeg a zenészek tiszteletdíjára vagy a hangszerek szállítására ment. Végül a zenész szakszervezet, majd az NKA és az Artisjus is támogatásra érdemesnek minősítette non-profit vállalkozásukat, amely a hamvába holt, de hősies rádióalapítási kísérletek emlékére megőrizte a Harmónia nevet. Annak idején, amikor a lakók a Nyitott Műhelyből száműzni akarták a zenét, Kerekes Gyuri és Pallai Péter szervezte meg a jazzrajongók közadakozását, amely 1.5 millió forintot eredményezett és ebből hangszigetelték a Nyitott Műhelyt.  2008 nyarán megváltak a Nyitott Műhelytől. Susszer Zoli és Bóna Laci, vagyis a Budapest Jazz Club adott új otthont pénteki koncertjeiknek. De nem csak új otthont, hanem önzetlen, baráti támogatást, amelyet áthat közös céluk: a műfaj szeretete.
A Nyitott Műhelyben legalább 220, a BJC-ben eddig több mint 440 koncertet szerveztek. Mindig ügyeltek arra, hogy a tehetséges, de még tanuló vagy frissen végzett, esetleg autodidakta fiatalok, valamint a már tapasztalt és kiemelkedően jó, de kevésbé ismert zenészek is pódiumhoz jussanak. Ez utóbbi esetben fontos az anyagi önállóság és a non-profit jelleg, mert csak így lehet a piac vastörvényei ellenére felhívni a figyelmet a még be nem futott talentumra. Arra is mindig gondot fordítottak, hogy a koncertek olyan időben végződjenek, hogy az emberek még tömegközlekedéssel haza juthassanak, mert az a szerényebb jövedelműek és a másnap dolgozók számára is elérhetővé teszi a jazzt.
A Harmónia Jazzműhely, eleinte, ha hivatalosan nem is, de jelentős részt vállalt a magyar zenészek külföldi felléptetésében, mert kialakította a csere akciót a BJC és olyan tekintélyes külföldi klubok, mint a londoni 606, a koppenhágai The Standard vagy a berlini B-flat között. Ma már hivatalosan is szerveznek külföldi zenészekkel közös koncerteket Magyarországon és külföldön egyaránt. A HJM eddig Londonban három, Budapesten pedig két brit-magyar külföldi fesztivált szervezett, egy német-magyart Berlinben és egy-egy magyar-skandinávot Koppenhágában, illetve Budapesten.  A Harmónia Jazzműhely szervezésében eddig 48 magyar zenész/énekes lépett fel külföldön. A BJC-ben játszott 29 brit zenész/énekes plusz a teljes Cambridge University Jazz Orchestra, a svájci-francia Nicole Johanntgen Quartet, valamint 2 svéd és 2 dán jazz művész. A HJM természetesen továbbra is szervezi a Budapest Jazz Club péntek esti koncertjeit.

2018-ban egy harmóniás koncerten elegyedtünk Irk Rékával beszélgetésbe és pár mondat után kiderült róla, hogy él-hal a jazzért, de nem csak él-hal, hanem tesz is érte. Mindössze pár perc leforgása alatt, nem igazán feltételezve, hogy ajánlatunkat komolyan veszi, még kevésbé, hogy igent mond rá, megkérdeztük tőle, nincs-e kedve csatlakozni két roskatag aggastyánhoz, aki már közel két évtizede szerencsétlenkedik koncertszervezéssel, jazzre való koldulással, számlák zenészektől való kikönyörgésével és így tovább. Nem csekély és egyáltalán nem kellemetlen meglepetésünkre, gondolkodás nélkül rábólintott. Lehet, hogy azóta elgondolkodott és megbánta, de most már késő.

A rábólintást követően a következőket tudtuk meg róla. Pár éve még csak távolról figyelte – sok-sok koncertet hallgatva – a jazz életet, aztán az egyik legnagyobb magyar jazz-zenész weboldalának programozásával közelebbről megismerkedett a műfajjal. Azóta szenvedélyévé vált a jazz: szervezi az Érdi Jazz Fesztivált, az Érdi Jazz Klubot, a gramofon.hu és a jazzma.hu oldala a fejlesztései után modernebb, informatívabb lett, és kedvenc zenészeinek honlapjai is kapnak időnként elismerést: laszloattila.com, binderkaroly.hu, juhaszgabor.eu. Ahol tud, segít mindenkinek, hogy az online média területén is sikeresek legyenek a magyar zenészek; elindította a Jazz Csajoknak facebook oldalt, hogy a  nők nagyobb számban képviseltessék magunkat egy-egy jazzkoncerten, talán csapatban többen látogatnak el koncertekre.
A jazzma.hu 9 hónapos szerkesztését is azért vállalta, hogy amíg a főszerkesztő felépül, megmaradjon a jazz-zenészeknek az a felület, ami csak velük foglalkozik. 2019-ben elindította a MagyarJazzt, majd 2022-ben Jazz.hu oldal főszerkesztője és kiadója lett, és mint lelkes jazzrajongó teljes odaadással dolgozik a jazzért.
Reméli, hogy hasznos tud lenni a Harmónia Jazzműhely számára az aktív programozói, internetes, marketinges tudásával. A pandémia alatt 16 db, a zenészek otthonából történő hibátlan közvetítést szervezett le, majd 31 élő/live közvetítést bonyolított le a BJC-ből zárt kapuk mögül. A közeljövő nagy terve, hogy a Nemzetközi Jazznapra Magyarország is be tudjon csatlakozni folyamatos tudósításokkal, élő közvetítésekkel.

 

2018. július - 2022. augusztus